Az eredetileg önálló Szepeshely ma Szepesváralja része. Egy dombon fekvő egyházi település, a XII. században létesült a templom mellett.
   
A XIII. század közepétől a szepesi apátság székhelye és búcsúhely. 1662-1665 között városfallal kerítették körbe, városként fejlődött tovább. 1776-tól a szepesi püspökség székhelye. Századok folyamán alakult ki házainak (30) és lakosainak (250-300) száma. A lakosságot az apátság, később püspökség személyzete alkotta. A házak az egyedüli utca mindkét oldalán találhatók, az utcát mindkét oldalon kapu zárja.
   
Szepeshely városi emlékhely. A várost Szent Mártonról elnevezett, 1245-1273-ban épült, kéttornyú, későromán stílusú katedrális uralja. Belső terét és a templomhajót gótikus stílusú hozzápítésekkel egészítették ki (Zápolya-kápolna). A katedrális belső berendezése, kiépítése rendkívül értékes - említsük meg a gótikus stílusú oltárokat, szobrokat, sírtáblákat, sírköveket, kelyheket, harangokat, stb. Az 1317-ből származó freskókon Károly Róbert király koronázása látható. Itt van a Szlovákiában található legfrégibb dombormű is - a Leo albus (Fehér oroszlán).
   
Szepeshelyen megmaradt a városfal, az Alsó- és Felső-kapuval, egyházi előljárók házaival, ezek közül több eredeti gótikus vagy reneszánsz és barokk stílusban. Itt található az 1652-ből származó későreneszánsz püspöki palota barokk stílusú átépítéssel, 1739-ből eredő harangláb és a szeminárium épülete, amely eredetileg gótikus stílusú volt, majd később ezt is reneszánsz és barokk stílusban építették át.