A mai város városi emlékhely a XIII. században keletkezett a tatárjárás után. Fokozatosan vált a szepesi lakoság legjelentősebb városává. 1271-ban a 24 szepesi város önkormányzatának székhelyévé lett. A város gazdagságát gótikus és reneszánsz stílusú epületei bizonyítják. 1624-től működik itt egy nyomda. A város hanyatlása a XVII. századi Habsburg-ellenes felkelések alatt kezdődött.
   
A XIX. század negyvenes éveiben Lőcse a Stúr L. körüli szlovák nemzeti mozgalom központja lett. Itt hangzott el először a szlovák nemzeti himnusz "Nad Tatrou sa blýska" (Villámlik a Tátra felett).
   
Történelmi épületeivel Lőcse Szlovákia legjelentősebb városai közé tartozik. A város történelmi főterén több mint 50 gótikus, reneszánsz és korabarokk stílusú árkádos belső udvarú polgári épület található. A történelmi város közepe körül a XIV. és XV. századból származó városfal részei találhatók meg. Több bástyát, tornyot felújítottak valamint a Kassai- és Ménhárdi-kaput.
   
Az építészetileg is jelentős városházát a XV. század végén építették gótikus stílusban, majd a XVII. század elején reneszánsz stílusban építettek át. Déli homlokzatán allegórikus freskók találhatók. A harangláb az 1656-1661-es évekből ered, a XVIII. században ezt is barokk stílusban építették át. A városházával új tető köti össze. A városháza épületében ma a Szepesi múzeum található, előtte az 1600-ból való szégyenketrec.
   
A Szent Jakab székesegyház nemzeti emlékmű. Az 1400-as év előtt épült, a XV. század végén későgótikus stílusban alakították át. Rendkívül értékes későgótikus belső berendezése és a XIV. század végéből származó néhány freskó. Különösen figyelemreméltó a XVI. század elejéről való főoltár, 18,6 m magas és 6 m széles. Az oltár szobrai Lőcsei Pál mester műhelyéből származnak. Az oltár közepén van Boldogasszony szobra a kisdeddel (2,47 m) valamint id. Szent Jakab (2,32 m) és Evangélista Szent János (2,30 m) szobrai, az oltárszárnyakon domborművek, a bezárt szárnyakon festmények, a válaszfalon az Utolsó vacsora csoportja. A templom egész belső része nagyon megkímélt és valójában a középkor egyházi művészetének múzeuma: jelentősek a gótikus stílusú domborműves oltárszárnyak és a szobrok is.
   
A főoltár a világon a legmagasabb későgótikus stílusú, fából készült oltár. Lőcsei Pál mester műve nemzeti kincs.
   
A polgári házak közül a legérdekesebbek közé tartozik a reneszánsz stílusú Thurzó-ház. A XVI. században alakították ki két gótikus stílusú ház összeépítésével. Figyelemreméltó a külső fala és tetőszerkezete. Az egyházi épületekből értékesként említsük meg a XIV. századból való gótikus stílusú minorita templomot kolostorával a városfal mellett, amelyben a XIV. és XV. századi gótikus stílusú freskók és barokk stílusú belső berendezés található meg. Az 1747-ből származó Szentlélek templom a minoriták kolostorával együtt a Kassai-kapunál található.